2008. szeptember 26., péntek
"jaaa, es ist totaaal geil!"
Voltatok már 100% pure germán buliban? Én igen. Tegnap este a kanapénpunnyadós-sörszürcsölős terveimet áthúzva elrángattak egy négyemeletes albiba, ahol "german party"-t tartottak. Gyerekek, ilyet még nem láttam. Amikor mondták, hogy csak németek lesznek (rajtunk kívül, nyilván), aszittem az azt jelenti, hogy majd együtt iszunk olyan negyven friccel, és akkor az (nekem) már egy nagy házibulinak számít. Ehhez képest megérkezünk és mind a négy emelet tömve van lépcsőházastul, bejutni alig lehet, bent mozogni gyökkettővel, és annyi derdidaszt hallani, mint bazmeget egy jobb fradimeccsen (van ilyen?). Túl sokáig nem is maradtunk, kiharcoltunk egy helyet a negyedik erkélyén, elvoltunk vagy háromnegyed órát (jobb híján dumáltunk, ökörködtünk, megmozdulni nem lehetett), míg ki nem dobtak minket, mer Andy (angol haver, az arcokról majd később) viszont a kuka fedelét dobta ki az udvarra. Egyszercsak ott terem ez a kétméteres benga állat betonarcú szőkekékszem übermencs hogy "WASZISZLÓÓÓSZ??? BISZDUNORMÁÁL??? VÁSZMÁHSZDÚÚÚ???", nekünk pedig menni kellett - legalábbis az erkélyről befele. Még jó hogy nem vágta a Dieter, hogy a műanyag szar előtt már két telehugyozott sörösdobozzal is megkínáltuk a macskakövet :) A többi szint se volt nagy szám, kifele tartva meg a kötelező demarketingelés (don't go upstairs, it's full of jerks) után gútenáhttal meg csüsszel búcsúztattak az ajtónállók (épp időben iszkoltunk mer már jöttek is a zsaruk csendrendeletet betartatni). Bizarr volt nagyon. Kluboztunk utána egy kicsit, hazainduláskor meg sikerült lenyúlnom egy kebabostól a tányért, villástul. Hogy miért, azt ne kérdezzétek, nem voltam teljesen eszemnél, viszont legyen má valaki rakenrólabb nálam :D Söröskorsót lopni? Ugyan, snassz. Háde tányért és evőeszközt?? Ugyehogy! :D
2008. szeptember 25., csütörtök
az első utáni bejegyzés
Most így, ébredés után, nulla százalék alkohollal a véremben (egyéb kemikáliák által való telítetlenségemről nem vagyok ennyire meggyőződve) úgy döntöttem, feltámasztom a fű alatt (érted, haha) már vagy ötször sírba küldött blogom, hadd próbáljak meg legalább egyszer virtuálisan is nyomot hagyni (tapsvihar, ollé!!!). Vasárnap volt egy hónapja, hogy ideevett a fene, messze a napsütötte Baranya koszos teszkóitől és omladozó kollégiumaitól. Azóta kismillió dolog történt velem, amiket sorra venni (nyilván) nem, max alkalomadtán felidézni fogok (pl. jééé, mekkora szopás! hhuvazze erről beugrik az, amikor az első héten beszóltam a zsidónak, az meg kikötött a sínekre). Hogy mi van most? Lassan begurul a pályaudvarra az ősz, kopaszodnak a fák, a dzsekim alá már pulcsit húzok, és egyre kevesebbszer csodálkozom rá, hogy "vazze ez a város gyönyörű!". (Mert ugyan az, de kezdem megszokni.) Kinyírtam már egy bringát (meg majdnem egy holland öregasszonyt is), bőrig áztam párszor, és éjjel, részegen már gond nélkül hazaevickélek. Még három hónapig élvezhetem a helyiek vendégszeretetét (meg a dutch drug policy áldásos hatásait), úgyhogy igyekszem mindenfelé elmászni, mindenről beszámolni és mindent megörökíteni, jól. Tegnap például már fényképeztem is. Itt először (lusta disznó!). Lesz hát látnivaló, meg mindenféle csillivilli fiszfasz, megpimpelem a blogot, hogy legyen miért idejönni. Szal gyűljetek, olvassatok, kommenteljetek, imádott barátokhaverokismerősök, mindenkinek örülök és mindenki hiányzik. És januárig vigyázzatok magatokra! Én nem fogok, az tuti :)
2008. szeptember 13., szombat
"Áj tink, diszzdö biginning, of, bjútiful frensip!"
vajon töröljem ezt? faszán szerencsés kezdőmondat egy bloghoz :)) a helyzet az, hogy úgy döntöttem, megnyitom a' internet kapuit nyájas életem irányába, hogy kedves ismerőseim (azaz Ti) betekintést nyerhessetek külhonban töltött félévem mindennapjaiba. most például részegen, de méltóságom minden tekintetben megőrizve gyepálom a billentyűzetet, mer édes lengyel barátaim leitattak mint állat. :) mondanivaló? az nem lesz :) intelligencia kő? mennyé máshova :) ha ilyen igényeid nincsenek, maradj és kajáld meg életem apró szeletkéit. jó étvágyat hozzá, remélem a Te gyomrodat nem fekszik meg annyira, mint az enyémet :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)